Egyre gyakrabban érik el Magyarországot is a Szaharából induló porviharok, amelyek nemcsak a levegő minőségét rontják, de a napelemes energiatermelésre is hatással vannak - hívták fel a figyelmet vizsgálatukban a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és a Pannon Egyetem kutatói. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a szaharai homokkal "kevert" felhőzet több sugárzást ver vissza, ennek eredményeként kevesebb éri el a földfelszínt. Ez pedig azt jelenti, hogy "egy-egy porvihar hatására a kiesés többszáz megawattnyi, olykor 1 gigawattnyi is lehet" - állítja a szakértő.
Az elmúlt két évben sokkal nagyobb mértékben emelkedett a kötelező átvételi ár a KÁT-os termelőknek, mint a megelőző időszakban, így extraprofitjuk keletkezett, és az átvételi ár inflációkövetésének 5 évre szóló felfüggesztésével "csak visszahúzzuk a megtérülést az eredeti pályára" – mutatott rá a Portfolio-nak adott nyilatkozatában Steiner Attila. Az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára keddi piaci körképünk nyomán hangsúlyozta: nem tervezik, hogy a negatív áramáras időszakokra felfüggesszék a KÁT-támogatások kifizetését. Az átalakítások kapcsán hangsúlyozta: a befektetők továbbra is "a pénzüknél lesznek", több új lehetőséget is kinyitnak nekik, miközben az ipari energiafogyasztók terheit mérséklik. Az összetett témával, a naperőművek megtérülési kérdéseivel, további telepítési pályájával, az energiatárolási megoldásokkal részletesen foglalkozunk a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján is, amelyről további részletek és a tervezett program itt érhetők el.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az ESG-keretrendszer nemcsak egy-egy fenntarthatóság iránt elkötelezett kollégát, vagy csapatot érint, hanem a vállalatok minden területén dolgozó munkavállalókat. Az ESG-törvény alá eső kötelezetteknél a pénzügyi területen dolgozó kollégák már egyértelműen látják, hogy a fenntarhatósági jelentéssel nekük is teendőjük van, de az ESG-keretrendszernek való megfelelésben, főként az 'S' azaz a társadalmi, és a 'G', azaz vállalatirányítási szempontokat illetően a HR-terület bevonása, illetve bevonódása is elengedhetetlen. Az RSM Hungary egy webinárium keretében mutatta be a HR szerepét az ESG célok megvalósításában. Mivel a társadalmi szempontokat az ESG stratégián belül jelenleg még nehezebben tudják megfogni vagy akár mérni a vállalatok, a március 6-i Green Transition & ESG konferencián az erre vonatkozó jó gyakorlatokkal kiemelten fogunk foglalkozni.
A Copernicus európai obszervatórium szerint 2025 januárja volt a világon valaha mért legmelegebb január, az eredmények szertefoszlatták azokat a reményeket, hogy a La Nina jelenség megszakítja a csaknem két éve tartó rekordhőmérséklet-sorozatot.
A csehországi ügyfeleinket már "nyugatról látjuk el, nem orosz gázzal", és az ukrajnai tranzit leállása miatt kiesett évi 1 milliárd köbméter orosz gázt "a déli útvonalra tereltük át" – jelentette be a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Mátrai Károly. Az MVM Csoport vezérigazgatója bemutatta, hogy milyen lépéseket tettek az orosz gáz diverzifikációja terén, és az E.ON romániai leánycégének felvásárlásánál látott félelmek kapcsán azt hangsúlyozta: "nem lenne célszerű a tengerbe vizet hordani". Ezzel arra utalt, hogy mindig a helyi földgázforrások a legolcsóbbak, így "az orosz gáz Romániába szállítása irdatlan szállítási költségeket róna ránk", ezért nem is tervezik. Arra számít, hogy "optimális esetben" nyáron le tudják zárni a tranzakciót; a nyár egyébként nagyon sűrűnek ígérkezik, mivel várhatóan akkortól kezdődik meg a Mátrai Erőmű területén az új rugalmas gázerőmű, illetve az MVM második székházának építése is. A cégcsoport 2035-ig szóló stratégiájának előrehaladása és a külső forrásbevonási tervek is szóba kerültek, és azt is elárulta Mátrai Károly, hogy "a 2024-es év a második legsikeresebb éve volt az MVM Csoportnak 2023 után". A befektetőknek azt üzente: "további régiós akvizíciókra mindenképpen számíthatnak", és a naperőművek mellett akár szélerőművek vásárlása, építése is jöhet. Rögzítette: itthon az a legfontosabb cél a következő években, hogy "egy egységes ügyfélkiszolgálási rendszert hozzunk létre".
Az ENSZ 2035-ös éghajlat-változási célkitűzéseinek jövő hétfői határidejét számos nagy szennyező, így például az EU, Ausztrália, Dél-Afrika és India várhatóan nem tudja teljesíteni a Financial Times globális körképe alapján, részben a Trump-elnökség által okozott turbulenciák miatt. Ez a késedelem aggodalomra ad okot a globális klímavédelmi erőfeszítések hatékonyságát illetően.
Széleskörű szakmai egyeztetés nélkül hozott döntést múlt pénteken a kormány a kötelező átvételi tarifa inflációs indexálásának akár 5 évre felfüggesztésével, amely jelentős kedvezőtlen pénzügyi hatásokat is okozhat az ipari méretű naperőmű-tulajdonosoknak – jelezték iparági szakértők a Portfolio gyors körképében. Azt többen megjegyezték, hogy a most kiosztott pofon rövid távon még elviselhető, bár rossz az optikája a befektetők felé, és közben nem is kapnak érdemi segítséget az ipari energiafogyasztók a régiós versenyhelyzetük javításához. Többen kiemelték: a pontosabb kép érdekében az az igazán fontos kérdés, hogy jön-e még valódi kormányzati "gyomros" is, vagy csak az Energiaügyi Minisztérium által most felvázolt irányok, a KÁT-ból való kilépés feltételeinek "kibontására" lehet már csak számítani. Az összetett témával, a naperőművek megtérülési kérdéseivel, további telepítési pályájával, az energiatárolási megoldásokkal részletesen foglalkozunk a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján is, amelyről további részletek és a tervezett program itt érhetők el.
Az elmúlt tizenöt évben a klímaváltozás elleni küzdelem új frontvonalai a bíróságokon nyíltak meg: mára világszerte közel 3 000 klímapert indítottak, melyekben államokat és vállalatokat vonnak felelősségre a káros emissziók és az éghajlatváltozást súlyosbító politikák miatt. A változatos jogi eljárások – a „greenwashing” elleni támadásoktól kezdve a kormányok klímatervének mulasztásait firtató perekig – nem ritkán az emberi jogok megsértésére hivatkoznak, és eddig soha nem látott módon teszik mérlegre a gazdasági, politikai és társadalmi érdekeket. A fiatal generációk és különböző civil szervezetek egyre bátrabban élnek a jog adta lehetőségekkel, hogy rákényszerítsék a döntéshozókat: konkrét, hatékony lépéseket tegyenek bolygónk és az eljövendő generációk védelméért. Eközben a bíróságok előtt zajló ügyek számos fontos alkotmányos és nemzetközi jogi kérdést is felszínre hoznak, például az egészséges környezethez való jog, a nemzeti szuverenitás és a nemzetközi szerződések kapcsolatát illetően. A klímaperek – legyenek akár a kormányok vagy a vállalatok ellen irányulók – mindinkább az éghajlat-politika alakítóivá válnak, és már most jelentősen formálják azt a jogi, politikai és társadalmi keretet, amelyben a következő évtizedek környezetvédelmi döntései megszületnek.
Az energiarendszer klímavédelmi célok hatására kezdődött, ma már számos tényező által hajtott napjainkban zajló paradigmaváltása számos olyan új technológia és megoldás megjelenésével járt, amelyek elterjesztése, de még kipróbálása is nehézkes a nagyrészt a hagyományos viszonyokhoz igazodó szabályozási környezetben. Ebben a helyzetben hozhat kedvező változást egy Magyarországon eddig nem alkalmazott, a szabályozás területén szintén innovatívnak számító eszköz, az energetikai szabályozási tesztkörnyezet bevezetése és alkalmazása, aminek előkészítésén már dolgozik a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.
A péntek éjjeli Magyar Közlönyben megjelent egyik kormányrendelet rendkívüli sürgősséggel, már este 11 órától hatályba lépett, és így egyik pillanatról a másikra megszűntette a kormány a KÁT rendszerben az inflációval növelt kötelező átvételi árak rendszerét. Ez összesen 3100 MW-nyi ipari méretű naperőmű tulajdonosa számára komoly, a bevételnövelés lehetőségét mérséklő fejlemény, miközben az ipari energiafogyasztók bizonyára fellélegeznek. A rendelethez igazodva az Energiahivatal szintén péntek éjjel kiadta az idéntől érvényes új kötelező átvételi árakat, amelyek csak 2,7%-os növekedést engedélyeztek a KSH által minap közzétett 3,7%-os tavalyi átlagos infláció helyett. Frissítés! Cikkünk előző verziójában tévesen úgy értelmeztük, hogy a METÁR-rendszerben is megszűnik az inflációval való indexálás.
A magyarországi ingatlantulajdonosok jelentős része továbbra is konyhasó (nátrium-klorid) kiszórásával igyekszik megfelelni a járdák síkosságmentesítését előíró kötelezettségnek, elkerülendő az ennek elmulasztásáért kapható több tízezer forintos bírságot. Sokan nem tudják, hogy ezt, a más okok miatt is szenvedő fák mellett például az infrastruktúrát is károsító gyakorlatot kormányrendelet tiltja, melynek ugyanakkor hiányzik a tiltás betartatásához szükséges részletszabályozása.
A fenntarthatóság egyre fontosabb szerepet játszik az üzleti sikerben. Az egyik terület, ahol a vállalkozások – legyenek azok éttermek, irodák vagy bevásárlóközpontok – nagy előrelépést érhetnek el ezen a téren, az a higiénia. Okos megoldásokkal a cégek csökkenthetik a hulladék mennyiségét, mérsékelhetik ökolábnyomukat, és javíthatják működési hatékonyságukat is. A nemrég ismét Superbrandként elismert Tork négy gyakorlati lépésben segít ügyfeleinek elérni fenntarthatósági célkitűzéseiket.
Az összes többi gazdasági szektorhoz hasonlóan a légi közlekedés is keresztúthoz érkezett a szén-dioxid-mentesítésre való áttérés során: az EU célja, hogy 2050-re a stratégiai jelentőségű légi közlekedési ipar is elérje a nettó zéró kibocsátást. A zöld átállás megvalósítása érdekében a szabályozó éppen 2025-től lépett fel határozottabban, és írta elő a fenntartható repülőgép-üzemanyagok minimális használatát a kerozinba keverve. De vajon mit szól az iparág az intézkedéshez? Mit gondol a Wizz Air a zöld átállás megvalósíthatóságáról, milyen technológia mellett kötelezte el magát a légitársaság és milyen lépésekre készülnek? Valóban a most még 4-5-szörös költségű repülőgép-üzemanyag a leggyorsabb módja a zöld átállásnak? Ezekről kérdeztük Yvonne Moynihant, a Wizz Air vállalati és ESG vezetőjét egy exkluzív interjú keretében.
A globális klímatechnológiai vállalatok finanszírozása jelentős visszaesést mutatott 2024-ben, a befektetések összege 40%-kal csökkent az előző évhez képest – derül ki a Bloomberg friss jelentéséből. Miközben az atomenergia és a fúziós technológia iránti érdeklődés nőtt, az éghajlatvédelmi innovációk támogatása harmadik éve zsugorodik. A trend mögött a kínai megújuló alapú technológiák túlkínálata, a befektetők hosszabb megtérülési idővel kapcsolatos aggodalmai, valamint a mesterséges intelligencia iránti rohamosan növekvő érdeklődés állhat.
2024 végén harmadik alkalommal készítette el a Deloitte és a BCSDH közösen a Towards Net Zero kutatást. A felmérésben arra keresték a választ, hogy milyen célokat fogalmaztak meg a nettó zéró célok elérése érdekében a vállalatok, és hol tartanak ezen az úton. Ami egyértelműen kiderült, hogy többen foglalkoznak a karbonkibocsátásuk mérésével, és célokat is állítottak a nettó zéró út megvalósítása felé, mindezek közül pedig az energiahatékonyság és a megújuló energia a leginkább bevált módszer a saját működési kibocsátások visszaszorítására.
A Fővárosi Önkormányzat szemléletformáló kampányt indított a levegő tisztaságának fontosságáról és a fűtési szezonban követendő helyes gyakorlatokról. A kampány részeként online felületet is létrehoztak, ahol környezettudatos fűtési megoldásokról tájékozódhatnak az érdeklődők - tájékoztatta a Budapest Brand nZrt. a Portfolio-t.
A gyorsan bővülő hazai napenergia-termelés az elmúlt öt évben jelentősen mérsékelte a fosszilis energiahordozók hazai árammixben elfoglalt részarányát, és mintegy 1,6 milliárd euróval fogta vissza Magyarország ezek importjához fűződő költségeit. Szintén a napenergia térnyerése és a továbbra is jelentős fosszilis energiaimport hatására 2024-ben az egész EU-ban nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a napi legmagasabb és legkisebb áramárak közötti különbség, ami miatt ugyanakkor Magyarországon rejlik az egyik legnagyobb üzleti lehetőség a napenergia akkumulátoros tárolásában.
A hazai áramtermelő kapacitásnak már a felét kitevő napelemek európai termelési rekordot eredményező terjedése mellett más fontos változások is történtek a villamosenergia-rendszerben az erőművi kapacitás és áramtermelés tekintetében 2024-ben. Folytatódott a már 12 éves mélyponton álló import csökkenése, ahogyan a lignites-szenes hazai termelés részarányának esése is, miközben az épp a napelem miatt fontos akkumulátoros energiatároló kapacitás is kezd egyre jobban láthatóvá válni.
Fenntarthatóbb épületek, kisebb ökológiai lábnyom: új mércét állít az építőiparban a Schneider Electric és a One Click LCA együttműködése. Az innovatív partnerség célja, hogy az épületek energiahatékonysági és fenntarthatósági szempontok szerinti átalakításával akár 83%-kal csökkentsék azok életciklus-alapú szén-dioxid-kibocsátását. Az építőipar számára elérhetővé tett részletes környezeti adatok új lehetőségeket nyitnak a tervezés és a fenntartható fejlődés terén.
Február végéig megszülethetnek az utolsó támogatói döntések is a január 15-én lezárt Napenergia Plusz Programban (NPP) – jelezte pénteken az Energiaügyi Minisztérium annak kapcsán, hogy ma tartotta első ülését az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs Lantos Csaba energiaügyi miniszter vezetésével.
"Ez lehet egy nagyon jó év, és lehet egy borzalmasan rossz év" - mondta az Alapvetés podcastban Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.
